Nastase megszerezte első sikerét az elnökválasztási kudarca óta, a képviselőház elnöke lett, ugyanakkor Vacaroiut is sikerült megerősíttetni szenátusi elnöki székében. Basescu gratulált Nastasenak, majd közölte vele, hogy a miniszterelnöki meg a házelnöki tisztség összeférhetetlen, tehát a következő napon kinevezi az új kormányfőt. Nastase azonnal rávágta, hogy akkor beadja lemondását. Nastase megvonta négyéves kormányzásának mérlegét és közölte, a vonatkozó törvény szerint tíz nap áll rendelkezésére eldönteni, hogy melyik funkciót kívánja betölteni. /Szüszer-Nagy Róbert: Sakk-patt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./
2005. február 12.
Munkamegbeszéléssel kezdődött február 11-én Csíkszeredában a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati küldöttség látogatása. A delegációt a megyeházán fogadta Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A találkozón szóba kerültek a Tusnádfürdőn közös erőfeszítéssel létrehozandó oktatási konferenciaközponttal kapcsolatos kérdések. A két megyei önkormányzat közösen vásárolta meg a szükséges területet Tusnádfürdőn, a magyar kormány pedig az épület tervezési költségeit biztosítja. A küldöttség a Nyergestetőn megkoszorúzta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat által állított kopjafát. /Szüszer-Nagy Róbert: Testvérmegyei látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2005. február 19.
Fennállásának 15 évfordulóját ünnepli a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) február 18-án. Csíkszeredában, a Kriterion Ház kiállítótermében bemutatták az elmúlt másfél évtized alatt készült fotókat, a szervezeten belül kifejtett szakmai munkájuk eredményeit, illetve személyes tárgyaikat. Zsigmond Enikő geológus elmondta: ez az első turisztikai jellegű kiállítás a vidéken. Pannókon szemléltetik néprajzi, műemlékvédelmi, természetvédelmi munkásságuk egy-egy momentumát. /Szüszer-Nagy Róbert: Csíki természetjárók ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2005. február 22.
A bukaresti Adevarul napilap február 21-i számában Hátsek Gusztáv elmondta, hogy a különböző erőszakos cselekményekért letartóztatott Csibi István, meg akarta gyilkoltatni Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és egy helyi üzletembert. A cikk szerint a gyilkosságokat Csibi István és néhány emberének letartóztatása akadályozta meg. /Szüszer-Nagy Róbert: Meg akarták ölni a polgármestert? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. április 14.
A National TV Hargita megyei tudósítói, Daniela Mezey riporter és Ferencz Hunor operatőr Székelyudvarhelyen a központban, az autós tiltakozás idejére lezárt úttesten készített interjút Szász Jenő polgármesterrel, amikor Ferenczy Károly üzletember, a csíkszeredai és az udvarhelyi kábeltelevízió-hálózat egykori tulajdonosa beléjük tolatott. Az incidensben senki sem sérült meg, a sofőr megállás nélkül továbbhajtott. – A forgalom állt, a sofőrt az újságírókollégák kiáltásokkal figyelmeztették, de ő továbbhajtott hátramenetben addig, amíg belénk jött. Az, hogy sikeres üzletember és Verestóy szenátor rokona, még nem jogosítja fel, hogy megszegje a törvényt és veszélyeztesse három ember életét – nyilatkozta Daniela Mezey. Ferencz Hunor elmondta, az ütés hátulról érte, és elesett volna, ha Szász Jenő el nem kapja. Az újságírók a helyi rendőrségen tettek panaszt, amelyet a rendőrök csak hosszas telefonálgatások után voltak hajlandók iktatni. Ferencz Hunor azt is elmondta, hogy később Ferenczy Károly felhívta telefonon és elnézést kért tőle, mondván, hogy nem látta őket. Az operatőr elmondása szerint az üzletember burkoltan célzott arra, hogy remélhetőleg a dolog ennyiben marad és nem lesz folytatása. /Szüszer-Nagy Róbert: Incidens Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2005. május 10.
A Hargitai Megyenapokon koncertezett Csíkszeredában a Kaláka együttes. Az együttes Gyergyószárhegyen és Székelyudvarhelyen is fellép. Az EMTE – Sapientia csíkszeredai campusában tartottak május 10-én Európa Napot. A rendezvényen bemutatták többek között az információs pontok működését. /Szüszer-Nagy Róbert: Hargitai Megyenapok – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2005. július 7.
Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ünnepelték meg július 6-án Kászonaltízen a Csere-tetőn elhelyezett adótorony üzembe helyezését. Erre már évek óta vártak a helyiek és az átutazók. Nagy Zsolt elmondta, egyik célkitűzése a kommunikációs infrastruktúra kiépítése vidéken. Az egybegyűltek kérték a minisztert, kísérje figyelemmel a televíziós adótorony telepítésének kérdését is, nehogy a szeptemberre tervezett átadás elmaradjon. A Kászonokban antennával jelenleg nem foghatók a közszolgálati csatornák műsorai. /Szüszer-Nagy Róbert: Mobilhálózat a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
2005. július 15.
Július 14-én Újtusnádon okozott károkat az árvíz. A többi árvíz sújtotta településen, Gyergyóhollótól Gyimesközéplokig emberek százai dolgoznak az elárasztott portákon, igyekeznek a hordalékot kitakarítani a házakból, az udvarokból. Helyenként továbbra is gondot okoz az ivóvíz hiánya. Zsögödön a Kisvár alatt az Olt szélessége meghaladta a száz métert. Hargita megyében 30 helységet érintett az árvíz. Elöntött 51 házat, amiből hét tönkrement. Öt helységet elvágott a külvilágtól. Összesen 1312 gazdaságot, 5627 hektár termőföldet, 984 kutat lepett el a víz. A vonatok továbbra sem közlekednek Az árvíz 44 pallót és három hidat teljes egészében lerombolt. /Szüszer-Nagy Róbert: Vonul az ár lefele a folyókon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2005. szeptember 17.
Jó esély van arra, hogy a Csíki Magánjavak visszaszerezze egykori vagyona jelentős részét. A 2000-ben újraalakult Csíki Magánjavak már évekkel ezelőtt megkezdte egykori tulajdonai visszaigénylését, eddig csak az egykori csíksomlyói árvaház épületét sikerült visszaszerezniük. Romfeld Magdolna, a prefektusi hivatal főtitkára elmondta, a legújabb visszaigénylési törvény értelmében természetben kell visszaszolgáltatni az ingatlanokat, anyagi kárpótlás csak kivételes esetekben lehetséges. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke kifejtette, hogy az épületeken túl, több mint 22 ezer hektár erdőt is visszaigényelnek. /Szüszer-Nagy Róbert: Ismét a régi lehet a Csíki Magánjavak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./
2005. november 11.
Ez a törvény csak rontaná a mostani törékeny egyensúlyt ebben a térségben – véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet Cosmin Gusa Csíkszeredában. A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke november 10-én a tervezet megvitatására általa szervezett tanácskozáson kifejtette, az RMDSZ nem viszonyul felelősen ehhez a kérdéshez. A megbeszélésen sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok vezetői, sem az RMDSZ képviselői nem vettek részt, a tanácskozáson jobbára a két megyében működő román kulturális szervezetek, illetve egyes pártok helyi szervezeteinek vezetői jelentek meg. Többen kifejtették, semmi szükség erre az RMDSZ által erőltetett törvényre. Az is elhangzott, hogy a Hargita és Kovászna megyékben élő románok legalább annyi jogot szeretnének, mint amennyit az itt élő magyarok élveznek. Cosmin Gusa kitért Verestóy Attila szenátor és a kormányfő üzleti kapcsolatára is, mondván, hogy annak hátterében is Dinu Patriciu üzletember áll. /Szüszer-Nagy Róbert: Monológ a kisebbségi törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. december 9.
Perbe hívja a székelyudvarhelyi Digital 3 televíziót, valamint a Star Rádiót Szász Jenő polgármester. December 8-án bejelentette, hogy a két sajtóorgánum szignálásával, december 7-i keltezéssel, az egész Kárpát-medencében lejáratási kampány indult személye ellen. Hová tűntek a Székelyudvarhelyre küldött árvízpénzek? címmel, többoldalas dokumentációt küldtek szét elektronikus úton, a magyarországi adományozók mellett számos hazai és anyaországi írott, valamint elektronikus sajtóorgánum részére. A dokumentáció többek között Ladányi László alpolgármester, Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, valamint egyes árvízkárosultak véleményét ismerteti. Szász jelezte, hogy a Polgári Élet hasábjain az árvízpénzekkel nyilvánosan elszámolt, melyet valamennyi udvarhelyi családnak elküldtek. A polgármester közölte, a folyamatban lévő munkákról ezután fognak kimutatást készíteni. A polgármester ugyanakkor több szerződést is bemutatott, amiből kitűnik, hogy az adományozók egy része 2006 nyarát jelölte meg az elszámolás határidejeként. Nyilatkozatot tett közzé a székelyudvarhelyi Digital 3 TV és a Star Rádió, amelyben nehezményezték, hogy Szász Jenő „ahelyett, hogy az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre választ adott volna, perrel fenyegetőzik, és kitiltotta a Digital 3 TV-t és a Star Rádiót a Polgármesteri Hivatalból. /Szász Emese: Szász Jenő szerint lejáratási kampány indult ellene. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ Székelyudvarhelyen cseppet sem burkoltan, a helyi RMDSZ-hez közeli tábor azt próbálja sugalmazni, hogy Szász Jenő polgármester valószínűleg megdézsmálta az alapítványi számlára érkezett pénzeket. Jött az árvíz, percek alatt elsodort életeket, vagyonokat. Aki csak tehette, azonnal a károsultak segítségére sietett. MSZP-s, Fideszes, RMDSZ-es, MPSZ-es, politikai színezettől függetlenül mindenki igyekezett valami felajánlást tenni. Kitalálták, a legjobb, ha a felajánlásokat egy alapítvány számlájára kérik átutalni, ugyanis amennyiben a hivatal számlájára érkezik be, akkor meg kell szavazni, hogy befogadják, aztán azt is, hogy mire költik, de még ennél is lényegesebb, hogy a jó szándékú felajánlásból ily módon közpénz lesz, elköltése közbeszerzési eljárás alá esik. Szász Jenő ezt az alapítványos megoldást használta. Mellékesen, a fél országban ezt a módszert használták, hasonló okok miatt. Egy adott helyzetben a megyei tanács is a saját egyesületét használta. És Szászt most ezért akarják felelősségre vonni. /Szüszer-Nagy Róbert: Ki lop ma? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
2006. március 11.
Az újabb döntésképtelen ülés után ismét a székelyudvarhelyi tanácsosi testület feloszlatását kéri kilenc helyi tanácsos. A Népi Akció (AP) listáján bejutott nyolc, illetve egy független tanácsos a prefektusi hivatalnak címzett beadványban arra hivatkozva kéri a feloszlatást, hogy a kilenc másik tanácsos (az RMDSZ frakció) akadályozza a testület munkáját azáltal, hogy vagy nem jelennek meg az üléseken, vagy még azelőtt távoznak, hogy bármilyen határozatot is elfogadnának. /Szüszer-Nagy Róbert: Ismét a tanács feloszlatását kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2006. április 14.
Mindegy, hogy ki és merre kormányozza Magyarországot a következő négy évben. Az a bizonyos december ötödike bizonyította, hogy nekünk semmi közünk az egész cirkuszhoz. Mi csak áru vagyunk- írta Szüszer-Nagy Róbert újságíró. Miért vagyunk „ennyire hülyék, hogy évek óta megfeszült ütemben küzdünk az erdélyi magyarság teljes megosztásáért?” – kérdezte. /Szüszer-Nagy Róbert: Ibolyán túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2006. június 1.
Több mint negyven cég részvételével nyílt meg május 31-én Csíkszeredában a Csíkexpo. Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente megyei tanácselnök az esemény jelentőségéről beszélt. A nemzetközi kiállításnak otthont adó Vákár Lajos Műjégpályán a hazai, valamint magyarországi cégek standjain a bútoroktól a kézi szerszámokon át a nyílászárókig sok minden megtekinthető. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Csíkexpo. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2006. június 15.
A gyergyóditrói lakosok a székely nagygyűlés ellen tiltakoznak – adta hírül június 14-i számában az Adevarul bukaresti napilap, a helyi lakosok egy csoportja, köztük két helyi tanácsos által fogalmazott levél kemény szavakkal kelt ki a rendezvény ellen. „A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével” – olvasható az említett levélben, amelynek címzettjei között szerepel a magyar kormány, a katolikus egyház, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT. „Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák” – folytatódik a levél. Az Adevarul szerint a tiltakozást két helyi tanácsos, Bajkó Imre és Fülöp Sándor is aláírta. A levéllel kapcsolatban a Hargita Népe felhívta a két tanácsost. Mindketten megdöbbentek. Bajkó Imre felháborodott a román lapban közöltek miatt, nemhogy tiltakozott, de ő vezette azt a tanácsülést, amikor megszavazták, hogy népszavazást írnak ki a helyi autonómia ügyében. Ő éppen a határozat elfogadása érdekében dolgozott, hogyan írhatott volna alá ilyesmit, fakadt ki Bajkó. Hasonlóképpen megdöbbent Fülöp Sándor is: Hogy merik a nevemet ilyesmihez felhasználni? Igaz, hogy ő nem támogatja a nagygyűlést, de ilyesmit soha sem írna alá. /Szüszer-Nagy Róbert: Székely nagygyűlés. Megint diverzió előzi meg... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2006. június 15.
Indokoljátok meg röviden, hogy etnikai szempontból miért tekinthető igazságtalannak a békeszerződés azon része, amely meghatározta Magyarország új határait – így hangzik az a kérdés, melyet a magyarországi érettségi román nyelvű történelem írásbeli vizsgáján adták fel a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban. Ettől egyes román szervezetek kiborultak. A Romanian Global News névre hallgató hírügynökség világgá kürtölte, a magyarországi román diákokat ért brutális témafelvetés miatt a román civil szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy a kérdés provokatív. A tendenciózus megfogalmazás azt szuggerálja, hogy az említett békeszerződés igazságtalan lett volna. A romániai tanügyi rendszer már évek óta nagy hangsúlyt helyez a nemzeti kisebbségek érzékenységére és méltóságára. Ennek jegyében az ország hivatalos nyelvén tanítják meg nekik, hogy minő nagy örömet jelentett ősei számára, hogy az első világháború után az egész Erdélyt Romániához csatolták. Nem beszélve arról, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvekben már ötödik osztályban megkezdik a magyar, német, tatár satöbbi gyerek nemzeti öntudatának románra hangolását. Továbbá Magyarországon a román gyerekeket anyanyelvükön vizsgáztatják történelemből. Romániában viszont kötelezően románul tanítják a történelmet. /Szüszer-Nagy Róbert: Hogy mik vannak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2006. június 21.
Többen megsérültek a hét végén egy gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen kitört verekedésben. Garda Dezső RMDSZ-képviselő június 21-i parlamenti politikai nyilatkozatában kivizsgálást követelt a belügyminisztertől. A képviselő szerint a törvénytelenség tettese az a 25 csendőrtiszt és altiszt, aki az ártatlan lakosság ellen erőszakot követett el. „A hatóságok félelmét ettől a nagygyűléstől jelzi az a tény, hogy az ország minden részéről csendőralakulatokat hoztak a rend fenntartására. Ezek a rend őrei azonban képtelenek voltak türtőztetni a gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben. Június 17-e és 18-a éjszakáján 1 óra körül behatoltak a Művelődési Ház épületében lévő diszkóba és etnikai konfliktust idéztek elő. Kiadták a parancsot a magyar nyelvű zene megszüntetésére és az általuk óhajtott zeneszámok lejátszását követelték. Mikor rákérdeztek, hogy mi az oka ennek az agresszív magatartásnak, durva módon ütlegelni kezdték a diszkóban lévő személyeket. A sebesültek száma olyan nagy volt, hogy a mentőautók szinte képtelenek voltak a sérülteknek a városi kórházba való szállítására” – olvasható Garda Dezső politikai nyilatkozatában. A Hargita megyei csendőrség szóvivője nem tudott az esetről. Cristian Ipate hadnagy rövid tájékozódás után elmondta, semmilyen jelzés nem érkezett intézményükhöz az esettel kapcsolatosan. A gyergyószentmiklósi kórháztól kapott információk szerint az orvosok összesen hat személy sérüléseit látták el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség közleménye szerint június 18-án éjjel 1 óra 14 perckor a 112-es sürgősségi hívószámon arról értesítették a gyergyószentmiklósi rendőrséget, hogy az X-treme diszkóban incidens robbant ki. A helyszínre kiszálló rendőröknek fiatalok egy csoportja arról számolt be, hogy egy másik csoport támadásának szenvedő alanyai lettek a botrány során. Az előbbi csoport öt tagját a mentők szállították el. A közlemény hangsúlyozza: a konfliktus a lemezlovastól igényelt eltérő stílusú zeneszámok okán robbant ki. Az előzetes kivizsgálás során megállapították, hogy a vita hevében az egyik csoportból üveget hajítottak a másik csoport tagjaira, aminek következtében a két csoport összeverekedett, kölcsönösen ütlegelve egymást. A későbbiek során az érintettek közül öt személy tett panaszt a helyi rendőrségen, amelyekben nincs utalás a többi szereplő személyazonosságára, illetve minőségére vonatkozóan. – Szórakozóhelyi incidens volt, de nem volt benne politika – hangsúlyozta a diszkó tulajdonosa. Burján Ferenc nyomatékolta, a verekedés résztvevői közül senki sem volt egyenruhában. /Szüszer-Nagy Róbert: Gyergyószentmiklós. Diszkóbunyó és parlamenti nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2006. szeptember 21.
A budapesti tüntetéssel kapcsolatban Szüszer-Nagy Róbert kifejtette: a „vandál csürhét lelkes, fiatal forradalmároknak titulálni több mint pofátlanság.” Szerinte érthetetlen az a magyarázat, hogy a „nép” zsebében azért nyílt ki a bicska, mert Gyurcsány hazudott. Inkább arról van szó, hogy Gyurcsány megalázott egy egész országot. Gyurcsánynak ezért kellene mennie. A cikkíró elítélte az erdélyi szimpátiatüntetéseket, mondván: „üljünk le a fenekünkre, ne importáljunk újabb hülyeséget Magyarországról!” /Szüszer-Nagy Róbert: Monnyon le! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./
2007. február 2.
Továbbra is gondot okoz az igazságszolgáltatásban az anyanyelv használata. Főként azért, mert a hivatalos tolmácsok nem vállalják a fordítást. Csíkszeredán, a megyeszékhelyen ezt a problémát kényszermegoldásokkal igyekeznek áthidalni. /Szüszer-Nagy Róbert: Jóindulattal pótolják a tolmács hiányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2007. február 23.
Elbukhatja az EP-választás választást az RMDSZ, el Tőkés László és az EP-ben képviselet nélkül maradó romániai magyarság is. Komoly vérveszteséggel járó bukásról szó nincsen, az EP-képviselőség mindössze két évre szól, utána úgyis újabb választás lesz. A romániai magyarság a rendszerváltás óta először kettő közül választhat. Mind Markóék, mind Tőkésék most szembesülhetnek valódi támogatottságukkal, a romániai magyarság meghatározhatja a további politikai irányt. Az aláírásgyűjtési akciókat illetően gusztustalan dolgok történnek. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanulság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2007. február 24.
Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./
2007. április 18.
Csíkban talált mamutagyar korát határozták meg a Sapientia – EMTE csíkszeredai laboratóriumában. A dr. Csapó János kaposvári tanszékvezető professzor irányította csoport megállapította, az egykoron ezen a tájon legelésző gyapjas ormányos 9460 évvel ezelőtt pusztulhatott el. A tanszékvezető irányításával az Albert Csilla, Salamon Rozália és Salamon Szidónia alkotta csoport megállapította, a mamutagyar korát. Dr. Csapó János felajánlotta az összes székelyföldi múzeumnak, helytörténeti kiállításnak, hogy az eddig nem azonosított csontokat szívesen megvizsgálja. /Szüszer-Nagy Róbert: Premier a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./
2007. május 23.
Tanulságos, ahogyan a politikusok magyarázzák a bizonyítványt, mondván, a hiba nem az ő készülékükben van. Markó Béla a fentieket adja elő, nagy elánnal. A referendum eredménye fájdalmasan érintette Markót is, meg az RMDSZ nagyobb részét. Székelyföld korábban fegyelmezetten szófogadó választópolgárai sem hallgattak rá. A nép nem érti, hogy miért ijedt meg az RMDSZ, amiért vezetőt bűnüldözők vizsgálgatják. Aki ártatlan, annak nincs mitől félnie. Azt sem érti a nép, hogy Basescu mitől magyargyűlölőbb, mint Nastase vagy Hrebenciuc. Azt sem értik, miként lehet 900 milliót kaszálni meg nem írt könyvekkel. Kérdések végtelen sora válasz nélkül. Markó bejelentette, le fog mondani. Nem most, és nem arról. Hanem majd azután, ha sikerül megteremteni a kormányzati többséget, akkor távozik miniszterelnök-helyettesi tisztségéből. Markó folyamatosan hangoztatja, hogy senkinek sem kell lemondania az RMDSZ-ben betöltött tisztségéről. Ez azért furcsa, mert a referendum rávilágított arra, hogy jelenleg a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége irányítóinak akarata nem esik egybe választói akaratával. /Szüszer-Nagy Róbert: Lazítsatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2007. június 1.
A törvényes előírások betartására hívta fel a csomafalvi polgármester figyelmét a prefektus annak kapcsán, hogy a helységnévtáblán rovásírással is megjelent a község nevét. Előzőleg a bukaresti Gardianul napilap említette, hogy Csomafalván a magyar és a román mellett székely felirat is szerepel a helységnévtáblán. Az írás megjelenése után két nappal a prefektus máris átiratot küldött a csomafalvi polgármesternek. A helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben sehol sem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra. /Szüszer-Nagy Róbert: Vita a rovásírásos tábla miatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2007. október 15.
A korrupció-ellenes ügyészség (DNA) beidézte Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármestert. Kérésére szembesítették a feljelentőjével. Az utóbbi azt vallotta, félreértette a helyzetet. Előzőleg a DNA bűnvádi eljárást indított az elöljáró ellen hatalommal való üzérkedés gyanújával. A szembesítésen a feljelentő elmondta, alkalma sem adódott, hogy pénzt adjon, mert Szőke Domokos nem reagált a megkeresésére. /Szüszer-Nagy Róbert: Szőke Domokos a DNA-nál. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2008. február 7.
Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP) Szász Jenő, az MPP alapító elnöke készül az új kihívásokra és a párbeszédre. Kifejtette, az egypártrendszer helyett most politikai pluralizmusról lehet beszélni. Az MPP az RMDSZ-szel ellentétben nem a magyar–magyar testvérharcban látja első számú prioritását. Hívják az RMDSZ vezetőit, hogy üljenek le megbeszélésre. A Székelyföldön az emberek 70–80 százalékban az RMDSZ álláspontjával ellentétesen szavaztak. Most meg akarják bélyegezni az MPP-t, mert a román államfővel párbeszédképes szervezet. Igenis találkozni kell vele és el kell mondani neki a romániai magyarság törekvéseit. Az MPP szerint intenzívebb párbeszédre van szükség a román politikai szereplőkkel. /Szüszer-Nagy Róbert: A versenyhelyzetre szükség van. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. március 1.
Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2008. május 21.
Az első civil építkezés, egy XIV–XV. századi házalap maradványait fedezték fel Csíkszereda központjában – két évvel ezelőtt. Akkoriban sokan méltatták a régészeti feltárás eredményeinek jelentőségét. Az is elhangzott, hogy egy kisebb régészeti parkot építenek ki a területen. Ez nem készült el. A természet lassan visszahódítja a területet. A korhoz képest viszonylag nagy alapterületű, háromosztatú házat jelentős személy lakhatta. A terület egykor a Csíkszeredába olvadt Mártonfalvához tartozott. A település középkori történelme ismeretlen, akárcsak a városé. Senki sem tudja, hogy Csíkszeredát mikor alapították, mikor lett várossá. Az augusztusi ünneplés apropóját Izabella királyné 1558-ban kiadott dokumentuma adja, amely „mindössze” csak adómentességet biztosító okirat „Csíkszereda mezőváros” számára. – Mi annak idején a szakmai munkát, azaz a feltárást, a leletek értékelését elvégeztük – jelezte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. /Szüszer-Nagy Róbert: Ráérős örökösök. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
